2017. 09. 24.
Ébredés utáni kapkodás

Azon töprengek, hogy sokszor évekig, évtizedekig szépen eltunyulva, meghízlalódva, akár már  magasvérnyomással vagy cukorbetegen élünk. Élünk és tétlenül szemléljük a világot, meg önmagunkat. Aztán... jön a probléma felismerésének pillanata és...
Kezdődik a nagy kapkodás. Miért kell ilyenkor “még ma, vagy legkésőbb holnap” időpont az orvosi vizsgálatra? Amit évekig rontva hagytunk, azt miért várjuk, hogy az orvosdoktor egy nap alatt megoldja. Hogyan képzelhetjük mondjuk azt, hogy ami grammonként jött ránk attól könnyen, kilónként fogunk megszabadulni? Még érthetetlenebb, amikor egy- két csodagyógyszertől várjuk, hogy majd mindent megcsinál... helyettünk. Helyettünk!?
Miért várunk ilyen sokáig? Aztán miért nem szakszerűen, ésszerűen, miért inkább össze- vissza kapkodva... haladunk? Így egyáltalán haladunk?