Valami nagyon elromlott

„- Ezt még sosem tudtam így elmondani. Nem szokták kérdezni.” Ezt nemrég hallottam. Közel tíz éves panaszokról volt szó. Bemutatkozás és kézfogás. Aztán ülünk egymással szemben. Egy beteg - egy orvos. Az asztalon iratcsomó. Számos EKG, ultrahang, terhelés, fél tucat holter, néhány izotóplelet, coronaria CT és koszorúérfestés DVD lemeze.

Mi most először találkozunk. A megszokott kérdésem:

- Miben segíthetek? Mi a panasza?

- A panaszom?

- A panasza.

Sorolni kezdi. Hallgatom. Megáll. Kérdezek. Sorolja tovább. 15-20 perces „kérdez - felelek”. Aztán rövid vizsgálat és még néhány kérdés:

- Gondolt arra, hogy talán nem is a szíve beteg?

- Mindig a szívemet vizsgálják.

- Látom.

Felolvasom az elmondott panaszokat.

- Igen. Tényleg furcsa lenne. De … ezt még sosem tudtam így elmondani. Nem szoktak kérdezni, csak vizsgálni.

- Látom. Sajnálom.

Érgondnok