2017. 10. 24.
Labor FELNŐTTEKNEK

2013. Föld bolygó. Valahol Európában, egy laborban...

4.15-én bementem a rendelőintézetbe, leadni a mintát. Tudod, a mintát.
Tátott szájjal próbáltam a sok gusztustalan műanyagfóliába celluxozott felirat között eligazodva kihámozni, mit mikor és hogyan kell tennem. Mindenesetre húztam egy sorszámot, az ugyanis nincs kiírva, mikor kell és mikor nem.

-Mit akar? kérdésre tértem magamhoz. Na gondoltam jó helyen járok.
-JÓ NAPOT KÍVÁNOK! Mintát szeretnék leadni.
-Akkor minek húzott sorszámot? hangzott a válasz, nem baj, nem jöttem zavarba, voltam katona.
Leadtam a mintát, az egyetlen papírral ami használható információt és bizonyítékot tartalmaz arról, mit szeretnék, mit szeretne a szakorvosom, és remélhetőleg mit fogok kapni. Akkor nem is sejtettem, hogy ez a két dolog egyáltalán nem törvényszerű, hogy egyezik, viszont legalább kaptam cserébe két használhatatlan sajtcédulát félig egymásra ragasztva egy vonalkóddal (röhej), és azzal a felszólítással:
-Egy hét múlva jöjjön érte!
Még megpróbálkoztam egy keskeny kérdéssel, hátha az email cím ugye, (azon kívül, hogy nyilván bármilyen reklám és marketing tevékenységre felhasználható) esetleg kapok értesítést? A visszatekintő arc egyértelművé tette a választ, és azt is, hogy ez pont egy kérdéssel több volt, mint ahány válasz nekem ma itt jár.
Hülye voltam, mert hanyag módon a sok gusztustalan és áttekinthetetlen felirat között a legfontosabbat nem olvastam végig, így nem tudtam, hogy abban a napszakban, amikor leadom a mintát, át nem vehetem az eredményt (röhej), hiába unatkoznak ott látványosan négyen. (Megjegyzem amikor a laborsárkányok hazamennek, a portán átvehető, de másnap már normális emberi időben újra nem. Persze az logikus lenne.)
Így egy hét múlva mentem (volna) érte.
-Mit akar?!! hangzott a szabvány köszönés (helyett) a szimpatikus egyfejű böfögése. (Lehet, hogy ezért van kalitkában, nem tudom.)
-JÓ NAPOT KÍVÁNOK (Mondtam az apád f..sza helyett, mert gyerekkoromban megszoktam, Anyám mindenkit ismer, s a hírem úgyis előbb hazaér, mint az igazság. Nem lehet elég óvatos az ember.)
-A labor eredményemet szeretném átvenni.
-Olvassa már el, mi van kiírva!. Biztos van egy Parasztlaborossárkányképző valahol a Mordekáron túl, meg kell hagyni, mindegyik jól nyomja. Úúuu gondoltam, szégyen milyen hülye vagyok, így elé merek állni. Elnézést kértem, távoztam, bár nem értem, három karbatettkézzelbeszélgető laboros (akkor még nem tudtam, hogy postás) miért nem adhatja ki. De a rend az rend! (Ha nekem kell betartani).
Visszamentem délután.
-Sorszám? (Hú bakker a sorszám algoritmust még nem abszolváltam, bár mérnök vagyok, de nyilván ennek is meg van a maga titkos 128 bites logikája.)
-Nincs még meg. (Na gondoltam, rossz végén vagyok a faroknak megint, ezt megmondhatták volna délelőtt is).
-Elnézést nem érdeklődhetek telefonon? Hogy ne zavarjak és ne utazzak feleslegesen? (Fúj, milyen nyálas duma, inkább meg, hogy ne lássam a rusnya pofátokat, mert még az unokámnak is gondot fog okozni a fejlődés.)
-NEM! (Egyértelmű, nincs mit tenni, de szerintem ez is kiérdemel egy röhejt).
Így viszont másnap is mentem, aztán harmadnap, aztán negyednap, aztán ötödnap!
És amikor 4. nap feltettem a számomra logikus kérdést, biztos nem lehet-e telefonon érdeklődni az egyetlen következetes válasz ismétlődött
-NEM!
-Ne haragudjon, negyedszer vagyok itt, hogy tudnék utána járni, hogy mi történik?
-Ha negyedik napja jön, tudhatná, hogy sehogy!
-Sehogy? (Na itt már szöget ütött a fejemben, hogy csak egy szar vonalkódom van, de hát ez mégiscsak a 21. század, hát kérem szépen, ez a technika, ennek örülni kell.)
-Azt mondták egy hét, és az 2 hete volt! (Kicsit dramatizáltam a helyzetet, beleszámoltam a hétvégét.)
-Nem igaz, ez mindig ennyi ideig tart! (A nem igaz, nyilván kitalációmra vonatkozhatott.)
-Hívja fel Vácot!
-Bocsásson meg Vác egy város, hogy hívjam fel? (Nem vette az adást, ha lett volna humora, mondhatta volna, Vác Vincét maga barom. De nem mondta. Persze a golyóálló üvegen túl könnyű neki, mikor még egy dzsörzé függönye is van vész esetére, amit szerintem József Attila anyukája mosott ki utoljára.)
-Talán az ANTSZ-t? Nem?
-Nem, ez valami új cég. (És itt megint elfogyott a zsetonom, nem guríthattam többet. Ez van, ez a nagyfiúk játszótere. Sosem tudom meg, hol gyűlik a Főváros kapszulás szara. Szerintem ez megérdemel két röhejt.)
Pénteken megkaptam.
Egy kellemes pénteki gyomortükrözést követően az orvos ismét arra kárhoztatott, hogy további vizsgálatokra adjak le mintát. Gondoltam is, még, hogy én haragszom a kutyákra, lassan körbe szarhatnám a várost.
Na gondoltam a gyomortükrözésnél egy rosszabb procedúra van a labor...
Nem baj leadtam még egyet 30-án, igaz, már a diafilmek láttán is szarnom kell, arról nem beszélve, hogy nyilván nem fényezi apai tekintélyemet, hogy kiskanállal járok WC-re.
A hölgy, akarom mondani szörny szemrebbenés nélkül ismét:
-Egy hét múlva jöjjön érte! mondattal vette át R2D2, s a mellette ülő 3PO, aki "Nem igaz" számonkéréssel illetett néhány nappal korábban, láthatóan ettől cseppet sem érezte kellemetlenül magát. Húúú gondoltam, megtáltosodott a rendszer, és már biztos tartható az egy hét, így nem akadékoskodtam. Aztán rájöttem, hogy ezek más vizsgálatok, nyilván más határidővel.
Dee neeeeem, ugyanaz a lemez, ugyanazon a fordulaton, ugyanazzal a fő és mellékszereplőkkel, ugyanazzal a zavarral az erőben, ezekben a kompatibilis időkben. Ez b...meg nem a csillagok háborúja, hanem a ganajtúróké.
Szánalmas cetli, szánalmas várakozás, szánalmas kérdésekkel és szánalmas válaszokkal.
De eljött a nagy nap, és 13-án megkaptam az eredményt. Olyan boldog voltam, hogy meg sem néztem, hogy akár az előző fénymásolata is lehetne, de nem fűztek hozzá semmit.
15-én bementem megkérdezni, nem maradt-e le a második, esetleg a harmadik oldal.
-Nem
-Akkor valami gond van, mondtam, mert más vizsgálatokat kért a professzor.
-Ezt ne nekem mondja!
-Hanem kinek?
-Én csak a postás vagyok! (Na bassza meg, megint nem olvastam el valamit, lehet, hogy ki van írva az is, hogy ez a Posta? Megnéztem, nem.)
-Hívja fel Vácot! Ez is kezdi.
-Ne haragudjon már, ide az van kiírva, hogy labor, és én itt adtam le a hivatalos papíromat, belem büdös lakójával együtt, de ha nem érteni magyar, akkor küldje ide a postások főnökét!
-Zsóóókaaa, gyereeee!
-JÓ NAPOT KÍVÁNOK BESZÉLHETNÉK ÖNNEL?
-Mondja gyorsan, mert benne vagyok a gépben! (Mondta Dagadtmagdi néni az alsós napközis tanár, akinek egy óvodás festette ki a szemét zsírkrétával, és vagy megette a temperát, vagy egy medvét élve. Kicsit megremegett a lábam, de próbáltam határozott maradni.)
-Nem mondom gyorsan! Jöjjön ki (ezt persze nem szerettem volna) és mondja meg, miért nem kapom meg a kért leleteket!
És kaptam néhány tanácsot, belelkesedett az egész laborsárkánytím:
-Tudja mit, menjen ki a Megyeri útra, hátha akkor megcsinálják!
-Mi a szarért mennék a megyeri útra, mikor az orvos ide küldött?
-Ez nagyon drága eljárás, biztos azért nem csinálták meg!
-Erről miért nem előre tájékoztatnak, de még utólag sem lenne késő, ha ez igaz lenne?
-Ezt csak indokolt esetben végzik!
-Úgy tűnik, a házi orvos és a gasztroenterológia professzora ide kevés lesz, a postásnak is hozzá kell járulnia.
-Ezt csak vérből lehet kimutatni!
-És ez ma derült ki? Itt? Helyben? A NASA postáján???
-Vegyen még egy kapszulát és hozzon egy új mintát. (Képzeljétek el, ha ezután nekem a DM-ben mintát akarnak majd adni...)
-És akkor olcsó lesz és indokolt?
-Mi csak egy cég vagyunk, továbbküldjük mi is!
-És akkor miért az van kiírva, hogy labor? EZ TÉNYLEG POSTA, ááátvertek.
-Köszönöm, több ötletre nincs szükségem, kérem mondják meg kinél lehet panaszt tenni, mert nem hiszem el, hogy ennek ez a módja.
-Hívja fel a Centrum Labot!
-Miért hívnám fel, ez a III. kerületi Rendelő intézet labora nem?
-Nem, mi nem itt dolgozunk!
-Fantasztikus, mi a f..szom ez a Mátrix, vagy az ÓZ?
A lépcsőn lefelé azon gondolkoztam, ki hiszi majd el nekem, hogy találkoztam a rendelőben fehér köpenyes postásokkal, a törzsfőnök a Spongya Bob, és akik egyébként nem dolgoznak ott, vonalkóddal kommunikálnak, de  ha vérvételre, laborra van szükséged, nyugodtan fordulj hozzájuk.
De vigyázz!
Sosem tudhatod a sorszám mire való!
Az igazság odaát van, a vonalkódon túl.

Ui.: Vigyázz, mert a sorszámon szereplő 57 láthatatlan várakozó figyel téged!

cs.tamás