Meddig tart az ember egészsége? Furcsa kérdésre furcsa válasz: a feje búbjától a lába végéig. Lássuk be, az emberi test nem feldarabolható. Azaz; már nagy baj, amikor – akár a lábunkkal kezdve - darabolják. Testünk csodálatosan összerendezett egész. Itt minden mindennel összefügg! Persze „gyógyításilag” hajlamosak vagyunk „feldarabolni”.

Orvosilag ronda neve van: alsó végtagi obliteratív verőérbetegség, lábérszűkület.

A lábérszűkület hasonlóan a többi érterület érelmeszesedéséhez alattomosan, észrevétlenül indul. Lábérszűkülettől általában nincs nyugalomban panaszunk. Alap vérmennyiséget akár a szűk ér is el tudja juttatni az izmokhoz. Ritkábban történik hirtelen érelzáródás a lábereken (lábérszűkület), mint a szíven vagy az agyban. Tehát a lábunk kisebb eséllyel kap infarktust, mint a szívünk vagy az agyunk.

A lábérszűkület terhelésre okoz panaszt. Ha megjáratjuk az izmokat. Gyors járás közben lábszárunk (vádlink) rendszeresen egy adott távolság után vagy adott tempónál begörcsöl, már nagy a valószínűsége, hogy az lábérszűkület okozta vérhiányt jelzi az izmunk. Ez a fájdalom megállva, pihenve néhány perc alatt megszűnik, az izom kevesebb munkájához kevesebb friss vér is elegendő! Hasznos, ha időszakosan a karjában és speciális eszközzel lábszárában is megmérik a vérnyomást. Még minden panasz nélkül jelezheti érszűkületét! Ha lábunkban lábérszűkületet találnak, jó eséllyel agyi ereink és szívünk koszorúerei is meszesek! Ugyanannak a csőhálózatnak különböző részeiről van szó. A lábérszűkületet is a magas vérnyomás, a cukorfelhasználási zavarok (mint például a cukorbetegség), vérzsír-betegségek, elhízás és dohányzás gyorsítja fel. A védekezés és a kezelés is hasonló, hiszen magát az érelmeszesedést kell visszafordítanunk!

érgondnok

Ez a mondat nem képzavar. Komolyan gondolom. Gondolkodjunk! Érrendszerünk egy nagy csőhálózat. Félünk a szélütéstől meg az infarktustól? Akkor vizsgálódjunk! Igen ám, de az agyi vagy a szívkoszorú erek vizsgálata bonyolult, időigényes és drága. A láb viszont "mindig kéznél van".