Most nem a "kutyabőr" kérdését taglaljuk, az öröklődését. Ha utánajárt szülei, nagyszülei, nagynénik- nagybácsik és testvérei betegségeinek, kezdhetjük az esélylatolgatást. Azzal kezdeném, hogy legfontosabb a legközelebbi hozzátartozóink "feltérképezése". Mert elsőfokú rokonaink a szüleink és a testvéreink.

A nagyszülők és nagynénik-nagybácsik már másodfokú, az unokatestvéreink pedig harmadfokú rokonaink. Vélhetően annál közelebb lehet hozzánk egy-egy betegségre való hajlam, minél közelebbi rokonunknál találkozunk vele. És persze minél többeknek van/volt a családban az adott betegség, annál nagyobb a rizikó! Tehát a kinek vagy kiknek egyáltalán nem mindegy.
Ha arra kíváncsi - és kérem, legyen kíváncsi -, mekkora Önön a családi "teher", úgy kompletten érbetegség tekintetében, akkor először vegye számba azokat, akik érbetegek, vagy azok voltak. Biztosan érbeteg, akinek volt szívinfarktusa, szélütése, agyvérzése vagy akár egy átmeneti agyi keringészavara, vagy ütőerét (tehát nem a visszereket!) operálni vagy tágítani kellett. Persze az sem mindegy, hogy hány évesen történt, ami történt. Férfiak esetében 55, hölgyeknél 65 éves kor előtt beszélhetünk egyértelműen korai betegségről. Ez olyan fontos, hogy ha valaki ilyen fiatalon beteg lesz, akkor minden egyenes ági rokonának (tehát gyermek, testvér, szülő) részletes érrendszeri rizikófelmérése szükséges. A korai érkatasztrófa sosem véletlen! Így sok esetben idejében és személyre szabottan kaphat/kaphatna segítséget a betegség elkerüléséhez.

www.ergondnok.hu