2018. 09. 26.
11.1.
    Gyógyszerlomtalanítás

Nap mint nap látom, milyen szörnyű sok felesleges gyógyszert meg gyógyhatásúnak gondolt készítényt szednek sokan. Néha egy A4-es oldal fele is megtelik a szerek listájával. Valóságos oknyomozás megfejteni, hogy mi és mikor kerülhetett a gyógyszerhalomba. Az egyszerű kérdésre, hogy mi miatt szedi az illető, pedig nemegyszer a „nem is tudom... kaptam” meghökkentő válasz születik.

Bővebben... Gyógyszerlomtalanítás
 
10.30.
    Kombinációké a...jelen

A érrendszeri betegségeket ritka, hogy egyetlen kóros eltérés okozza, fokozza. Olyan rendkívül gyakori betegségek mint a magasvérnyomás vagy a cukorbetegség, (annak zöme) eleve nagyon összetett, sok ponton egymást is rontó szabályozási zavarok eredménye. Így a hatékony gyógyszeres lépések is gyakran összetettek. Egy-egy részbetegségnél is két, három, akár több hatóanyaggal kell beavatkoznunk.

Bővebben... Kombinációké a...jelen
 
10.25.
    Részek egésze

Mi emberek – tetszik vagy sem – biológiai rendszerek vagyunk. A biológiai rendszerek egyik fontos alapismérve, hogy részei bonyolult hálózatba rendezetten, összehangoltan, önkorrekcióra, amolyan automatikus javítási programra képesek. Persze, ha.... nem a nagyon- fő elemei, vagy nem kritikusan sok eleme romlik el. Nem lehet egy öreg autóhoz hasonlóan apró részekre szedni és minden egyes részt megtisztítva, ha kell kicserélve újra összerakni szervezetünket.

Bővebben... Részek egésze
 
10.18.
    Biztos, hogy megérzi?

Nem egyszerűen elbizonytalanítani akarom. Határozottan jelentem ki, hogy gyakorlatilag semelyik, az érelmeszesedés kialakulását fokozó, gyorsító, okozó, un.érrendszeri rizikótényezőt nem érzi meg időben. Még a látható problémák, mint az elhízás meg a dohányzás sem okoznak évekig, akár évtizedekig különösebb, érezhető panaszt. A magas koleszterinszintből egészen logikus, hogy semmit nem vehet úgy magától észre.

Bővebben... Biztos, hogy megérzi?
 
10.9.
    A stroke és Cincinnati

Ha valakit környezetünkben szélütés, azaz stroke ér, a mentők riasztásával a lehető leghamarabb kórházba kell juttatni. Ebben az esetben az idő szabályosan „agyra megy”! De honnan tudhatjuk, hogy szélütés lehet a baj? Legyen praktikus és tudományos!
Kérje meg a beteget, hogy széles mosollyal mutassa fogait. Ha a szája ferde, már hívja is a mentőt!

Bővebben... A stroke és Cincinnati
 
10.2.
    A „vérhígító” gyógyszerem

Amikor gyógyszert szedünk, jó ha tudjuk a gyógyszer mit csinál. Nem egyszer hallom, hogy „az a vérhigítóm”. Eleve két, nagyon különböző gyógyszercsoportnál is elhangzik ez a szó és egyik sem a vér sűrűségét változtatja, tehát nem hígítja a vért. Az egyik a vérlemezkéink összecsapzódási képességét csökkenti és ezáltal a beteg ütőeres érszakaszainkon a hirtelen vérrögképződés ellen (infarktus, szélütés...) igyekszik védeni.

Bővebben... A „vérhígító” gyógyszerem
 
10.23.
    És, és, és...

Ha egészségesek szeretnénk maradni, rengeteg sok mindenre kellene figyelnünk és ezzel a sok mindennel sok mindent kellene tennünk. Tényleg? Nem. Csak annyi lett volna a dolgunk, hogy ne rontsuk el ami általában jól működik. Maradtunk volna aktívak, nyitottak a világra, mozogtunk volna sokat, éltünk volna mértékletesen... és... időnként nézettük volna át, tényleg minden rendben van-e.

Bővebben... És, és, és...
 
10.16.
    Legalább infarktus után ne!

Megdöbbentő, de amilyen jó egy klasszikus szívinfarktus esetén, (ha rögvest riasztjuk a mentőszolgálatot!) a kórházi kezelés végéig, az életbenmaradási esélyünk, sokszor annyira elszúrjuk ezt a bíztató kezdést az első hónap és pláne az első év végére.
Ennek (egyik) biztos oka, a kulcsteendők ismeretének hiánya. Nem véletlen, hogy a mendemondák alapján ill.

Bővebben... Legalább infarktus után ne!
 
10.4.
    Nobel-díjas óra

Idén az orvosi, pontosabban élettani és orvosi Nobel- díjat három amerikai kutató a biológiai óránk megértéséhez hozzájáruló kutatásaiért kapta. Ez az óra, pontosabban órarendszer genetikailag belénk kódolva működik, szervezetünkben kikapcsolhatatlanul, de nem megzavarhatatlanul. Miért fogalmazok első hallásra ilyen rejtélyesen?

Bővebben... Nobel-díjas óra
 
09.27.
    Probléma... eltakarva

Biztosan látott már olyan kicsike gyermeket aki úgy bujócskázik, hogy eltakarja az arcát, szemét. „Ha én nem látlak, te sem látsz engem” módszere ez. Aranyos és felnőtt fejjel figyelve is nagyon szórakoztató.
Persze ha felnőttként egy kisebb, nagyobb, sőt, akár nagyon- nagyon bajunknál, problémánknál próbáljuk alkalmazni ezt a módszert, az már a környezetünknek sem szórakoztató.

Bővebben... Probléma... eltakarva
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

9. oldal / 72