A szívverésszám vagy - ahogy azt az ütőereinken tapinthatjuk - a pulzusszám igazi, úgynevezett önálló szív-érrendszeri rizikótényező. Ez azt jelenti, hogy ha értéke tartósan meghalad egy bizonyos határt – kicsit még hadd legyek rejtelmes –, akkor növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.

Fontos kérdés, hogy mikor és hogyan mérjük a pulzusszámunkat. A legrégebbi módszer, egyben a legbiztosabb is, ha a csuklótájon, annak tenyéri oldalán, a hüvelykujjunk felői részen (ahol az óránk szíja is van) tapintjuk ki finoman, több ujjal a pulzusunkat, és megszámoljuk, az - mondjuk fél perc alatt - mennyi. Ezt kettővel szorozva megbízható, pontos értéket kapunk. Ha rövidebb ideig számolunk, nagyobb az elszámolás esélye! Különösen akkor javasolt ez a módszer, ha valakinek nem, vagy nem teljesen szabályos a szívverése (figyelem, ez még nem biztos, hogy betegség!), mert „ritmustalanság” esetén az automata vérnyomásmérők (amik egyébként meglehetősen pontosan számolnak) pontatlanul mérhetnek. A nyugalmi pulzusszám – tehát az ülő helyzetben, 15-20 perc pihenés után mért érték – ideálisan 70 alatti. Főleg, ha valakinek van már valamilyen érrendszeri betegsége. Ha „totál egészséges”, akkor mondjuk a 80-as még „belefér”. A tartósan 90 körüli már rendkívül elgondolkoztató és feltétlen tisztázandó. Ha az érték tartósan 90, pláne 100 feletti, akkor ez önmagában is nagy megterhelést ró a szívre, és károsítja/károsíthatja a szívizomzatunkat. A 90 feletti nyugalmi pulzusszám tehát mindenképpen kóros. Ezt hívjuk tahikardiának. A szívizom-károsodás „jó orvosi” neve pedig kardiomiopátia, lefordítva szívizom- betegség. Azt a betegséget, amikor a tartósan magas szívverésszám (ami tulajdonképpen maga is ritmuszavar, mert rendellenes sebességbeli szívtevékenységet jelent) károsítja a szívizomzatunkat, tahikardiomiopátiának hívja az orvoslás.

A kórosan lassú szívverés definíciója már nehezebb. Különösen fiatal életkorban, mert mondjuk hosszútávfutók esetében a nyugalmi pulzusszám minden gond nélkül akár riasztóan alacsony, 40 körüli is lehet. Nagy általánosságban a 60 vagy még inkább az 55/perc alatti értéket tekintjük lassú pulzusnak, orvosi nyelven bradikardiának. Általánosságban; ha nem betegség okozza, akkor minél edzettebb valaki, annál lassúbb a nyugalmi pulzusa. De persze ez - a kóros szívlassulástól eltérően - semmilyen panaszt nem okoz.

www.ergondnok.hu