2017. 08. 22.
A közös nyelv

Bajlódunk a hétköznapokban, ha idegen környezetbe jutva, nem beszéljük a nyelvet. Nem értjük a hozzánk intézett kérdést, mondatot. Ez nyomasztó, amolyan elveszettség-érzés. Hihetetlen, de a hétköznapokban magunk is teremthetünk ilyen szituációt. Hypercholesterinaemia, hypertensio, dysmetabolismus. Sokat hallott, bizonytalan, idegen csengésű szavak. Magas koleszterinszint, magas vérnyomás, anyagcserezavar. Világos beszéd. A jelentésük megegyezik a korábban soroltakéval. Egyformán érti orvos, és az orvostársadalom által sokszor laikusnak nevezett átlagember. Lehet, hogy elfelejtettük: az orvos is ember.
Kellene egy közös nyelv. Szerintem erre (is) jó lenne a magyar. Talán, ha mi orvosok valamennyien használni kezdenénk, jobban megértenénk egymást… Talán, ha érthetően elmondanánk, mit, miért tegyen…   Talán, ha meghallanánk a hozzánk fordulók kérdéseit… Talán, ha összefognánk, és együtt gondolkodnánk.. Talán…