2017. 09. 24.
A saját élete

Úgy vagyunk megkonstruálva (és ez nagy szerencse), hogy önmagunk halálát szüntelenül a „persze, persze, de az még sokára lesz” szemszögéből nézzük. Ez így jó. Probléma viszont, ha a meghalásunkat gyorsító bajokat is így közelítjük meg (Pató Pál úr szemlélet). A természet, a genetika, vagy a jóisten által megszabott időnk megrövidítésében igenis zömmel miénk a felelősség. Nem tud Ön helyett más sem orvoshoz menni, sem gyógyszert szedni. Az életmód ésszerű átalakításában is legfeljebb segíthet a családja – szerintem segítene is –, de a hétköznapok döntése mégiscsak az Ön kezében van.
Orvosdoktorokként segítjük kijutni az érbajok útvesztőjéből, de a saját útját ki-ki maga járja.