2020. 10. 26.
Mindenkinek jár (néhány) esély

Nem vagyunk egyformák. Van, aki rendkívül céltudatosan, szisztematikusan intézi ügyeit, tartja kézben problémáit. Ilyenkor könnyű dolga van az orvosdoktornak, mert lényegében csak mutatni kell az irányt és általában csodálatosan működik a “dolog”. Aztán, van, aki fel sem ismeri, hogy problémája van, akár még akkor sem, ha az a környezetében már mindenkinek (akár az egész családjának is!) világos, akár akkor se ha már én is elmondtam, meg leírtam, meg újra bajba jutott... Nos, ha nem lát teendőt, akkor nyilván nem is tesz vele... semmit. Ilyenkor lehetetlen helyzet elött áll az orvos, amíg valami módon az emberi tudatba nem sikerül a cselekvés szükségességének magvát elvetnie. Őrjítő érzés ez (nekem), hiszen sokáig (akár évekig) csak toporgás folyik, telik az idő és persze romlik a magáért még mindig, még mindig mit sem tevő páciens állapota. Van, aki akár már későn ébred, de újra és újra kell, hogy kapjon erre esélyt!