2019. 12. 08.
Egyben legyen fontos!

„Azzal, most ne foglalkozzon! Én, csak a cukrom miatt jöttem.”
Furcsa mondatok ezek. Bejön egy ember, egészben a rendelőbe és „csak” a cukra miatt jön.
Elég ha az jó? A többi olyan, amilyen? Darabolós egy kor a miénk. Más „csinálja” a hajunkat, más a cipőnket és ezek szerint van olyan, aki a cukrunkat. A hajunkat értem, a cipőt is, meg sok mindent, de... A cukrunkat vagy a vérnyomásunkat, az alvásunkat, vagy a súlyunkat, azt nem lehet ilyen módon és mértékben szétdarabolni. Azok valahogy gyökerükben, és részleteikben is szoros egészek. Azok így együtt és elválaszthatatlanul... mi magunk vagyunk.
A testünk és a lelkünk is egyben van, csak mesterségesen választhatók szét, de ettől még együtt maradnak és élnek, vagy... halnak. Az embert a környezetéből sem lehet teljesen kiragadni, nem hogy önmagából!