Ha pontosan tudnám, hogy mi okozza a magasvérnyomást, valószínű, jövőre én kaphatnám a Nobel díjat. Sokat tudunk a betegségről, de az esetek 90-95%-ában a kiváltó ok nem ismert. Ilyenkor (tehát általában) a „magas” vérnyomás, a magasvérnyomás! Lényege tehát; az egészségesnél tartósan magasabb nyomás, mely az erek falát feszíti. Az érték nem életkorfüggő! Alapvetően hibás az a megközelítés, hogy valaki minél idősebb, annál magasabb lehet a vérnyomása. Ez abból a feltevésből következett, hogy az életkor előrehaladtával egyre többen leszünk magasvérnyomás-betegek és ezért az idősebb korosztály átlagvérnyomása magasabb, mint a fiataloké. A betegség lassan alakul ki. Kezdetben biztosan nem érezhető, mert általában nem okoz panaszt! Becsapós lehet, ha mondjuk fájdalom kapcsán mérünk, mert ilyenkor - függetlenül attól, van-e magasvérnyomás-betegségünk - akár nagyon magas értéket is kaphatunk. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy pl. a visszatérő fejfájásunk a magas vérnyomás következménye. Gyakran épp fordított a helyzet. Minden fájdalom (ha ujjunkba harapnánk, az is) emeli a vérnyomást! Ugye, ilyenkor nem gondolná, hogy a vérnyomástól fáj az ujja! Nagyon hasonló a helyzet az „idegességgel”. Ha mondjuk egy magasabb mért érték miatt „felhúzzuk magunkat”, visszamérve még magasabb, aztán tovább idegeskedve még magasabb értéket kaphatunk!
Mindig nyugalomban, és megbízható készülékkel mérjünk (de mérjünk)! Ha otthonában, lehetőleg felkaron mérő („csuklóssal” nagyon nehéz, vagy sokszor lehetetlen megbízhatóan mérni) vérnyomásmérővel, nyugalomban, ismételten 130/80Hgmm-t elérő vagy meghaladó vérnyomásértéket mér, Ön már magasvérnyomás-beteg lehet!